Dr. Verók Attila beszámolt arról a munkáról, amelyet a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj segítségével az elmúlt évtizedben végzett több könyvtárban (pl. Halle an der Saale, Brassó). A korábbi kutatóktól eltérően az előadónak sikerült a könyvtári raktárakban található, sokszor a cédula- vagy online katalógusokban sem szereplő könyveket módszeresen átvizsgálnia. Olyan művek kerültek így napvilágra, amelyek magyar vonatkozásaik miatt fontos részét jelentik kulturális örökségünknek.

A kutató igazi öröme, ha olyan dokumentumokra bukkan, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Dr. Verók Attila számos ilyen könyvet, térképet és kéziratot talált meg és rögzített már publikált, illetve a következő években megjelenő műveiben. A hazai és német kiadók által megjelentetett bibliográfiák a további kutatások alapvető eszközei lesznek.

A korábbi kutatások (Pl. Németh S. Katalin) ismertetése után a mai német nemzeti könyvtári rendszer bemutatása következett. A rendszer nagy müncheni, hallei, lipcsei stb. könyvtáraiban folytak a kutatások. A pietizmus részletesebb ismertetése azt a cél szolgálta, hogy kiderüljön az a "közös nevező", amely összekapcsolta a német egyetemeket, elsősorban a hallei intézményt Erdéllyel. Verók Attila kiemelte Philipp Jakob Spener és tanítványa, August Hermann Francke munkásságát.

A pietizmus hazai központjairól és jelesebb képviselőiről (Pl. Bél Mátyás) is hallhatott a közönség. A hazánkból induló protestáns peregrináció célja nagyon gyakran a hallei egyetem volt. A brassói születésű Martin Schmeitzel életéről, munkásságáról és könyvtáráról is szó esett. Hasonló részletességgel mutatta be az előadó a neves erdélyi szász polihisztor, Samuel von Brukenthal alakját.

A hungaricumok kutatása terén már több jelentős eredményt elértek a hazai kutatók. A további kutatásokba Dr. Verók Attila mellett főiskolánk hallgatói is bekapcsolódnak, így például az erdélyi aprónyomtatványok feldolgozása már az ő segítségükkel történhet.