A konzorcium

Eszterházy Károly Főiskola

Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola szellemi örökségét ápoló, valamint a két és fél évszázados egri felsőoktatás hagyományaihoz kötődő, ugyanakkor a jövő felé nyitott, minőségi munkát végző intézmény. Az elmúlt 5 évtizedben több mint 300 ezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar társadalomnak és közoktatásnak. A közel 9000 hallgatóval és 650 dolgozóval működő intézmény a XXI. század társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét, képzési kínálata rendkívül sokrétű.
A képzés négy karon, alapszakokon (BA/BSc) és mesterszakokon (MA/MSc) közel egyelnő arányban folyik - a bölcsészettudományok, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, a sporttudományok és a művészetek terén - nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. Hallgatóink számára kínálunk továbbá felsőfokú szakképzéseket, számos szakirányú továbbképzést. A főiskola kiemelkedően jó szolgáltatást nyújt az idegen nyelvek tanulásához, 4 akkreditált állami nyelvvizsgahellyel áll a nyelvvizsgázni szándékozók rendelkezésére.
Az intézményben több nemzetközileg is elismert tudományos műhely működik, ilyen a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Regionális Pedagógiai Kutatóközpont, a Bryológiai Kutatócsoport és az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységet végez. A tudományos tevékenységben, a hazai felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésen túl, fontos szerepet tölt be a főiskola 25 ország 60 intézményével kialakított nemzetközi kapcsolatrendszere.
A Főiskola küldetése, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével – a Bologna-folyamatnak megfelelően az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozva – az EU-tagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó értékes diplomákat adjon ki.

Weboldal: http://www.ektf.hu

Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtár
Weboldal: http://www.ektf.hu/konyvtar

Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Weboldal: http://gyakorlo.ektf.hu

Egri Hittudományi Főiskola

Egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény. A főiskola szervezését Egerben Telekessy István püspök 1700-ban kezdte el. 1704-ben kezdődött el az oktatás, de az intézet alapítólevelét csak 1709-ben adta ki Telekessy püspök. Az épület a 18. század második felében nyerte el mai formáját. Az intézmény barokk stílusú kápolnájának kifestése 1825-ben történt. Az alapítástól kezdve folyamatos a teológiai oktatás. 1951-ig csak az egri egyházmegye papnövendékei tanultak itt, jelenleg a debrecen-nyíregyházi és a váci egyházmegyék papjainak a képzése is itt történik.1989-től pedig a határokon túlról is érkeznek magyar anyanyelvű hallgatók. A főiskola kihelyezett tagozata Vácon működik, ahol előkészítő jellegű tanulmányokat folytatnak az első éves teológus hallgatók (propedeuticum).
Az Intézményben jelenleg háromféle képzési forma létezik. Nappali tagozaton osztatlan teológus-lelkész szak (6 év). A bolognai folyamatnak megfelelően a hittanárok képzése két ciklusban történik. A kateketika-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA képzés, 6 félév) elvégzése után a hittanárok képzése (MA, 5 félév) az Eszterházy Károly Főiskolával együttműködésben történik.
A főiskolához tartozik a Szent János Továbbképző Központ, amely az intézmény új épületszárnyában található. Az Egri Egyházmegye felnőttképző intézménye. Lelkigyakorlatokat és tanfolyamokat szervez világ híveknek a hitben való elmélyülés céljából.
A főiskola könyvtára kb. 45 ezer kötetből áll, amely főként történelmi, filozófiai és teológiai anyagot tartalmaz. Csak a főiskola tanárainak és hallgatóinak belső, házi használatára szolgál.

Weboldal: http://www.eghf.hu

Neumann János Középiskola és Kollégium

A Neumann János Középiskola és Kollégium könyvtára az iskolában folyó oktató és nevelőmunka információs bázisa, segíti a tanítást és a tanulást, pedagógusaink és diákjaink önképzését. Könyvtárunk iskolánk alapításának pillanatától működik. Az első leltári bejegyzés 1987. szeptember 8-án történt.
A könyvtári gyűjtemény állandó fejlesztése, feltárása, gondozása folytán napjainkban mintegy 15 ezres, a tanulást és a tanítást segítő dokumentumállomány áll a használók rendelkezésére (14 ezer kötet könyv és közel 1000 audiovizuális, elektronikus, digitális dokumentum). Az állomány számítógépes feldolgozása integrált könyvtári rendszer alkalmazásával, vonalkódos rendszerben már megkezdődött, a feldolgozás folyamatos.
Kézikönyvtári állományrészünk kiváló lehetőséget kínál az ismeretszerzésre. Különféle lexikonok, enciklopédikus munkák, az egyes tantárgyak összefoglaló kézikönyvei, fogalomtárak, határozók, atlaszok, szótárak, általános és szakjellegű segédkönyvek, stb., biztosítják a sokoldalú felkészülést. Az állomány szabadpolcos, kölcsönözhető része 85%. Ide szak- és szépirodalmi munkák egyaránt tartoznak. Szépirodalmi művek közül kiemelt a kötelező és az ajánlott olvasmányok beszerzése, a tananyagban szereplő írók, költők válogatott műveinek, lírai, drámai, prózai antológiáknak, szöveggyűjteményeknek a gyűjtése. Könyvtárunk arányosan, válogatva gyűjti a különféle tantárgyak tanításához, tanulásához, s a pedagógiai munkához szükséges dokumentumokat, követve az iskola szakmacsoportjainak és célkitűzéseinek változásait. A mindennapi tanuláshoz, tanításhoz szükséges ismeretközlő művek és segédkönyvek, az intézményünk profiljába tartozó képzéseket támogató szakkönyvek kínálata gazdag és napra kész, ezzel segítve az iskolánkban magas színvonalon folyó oktató-nevelő munkát. A különböző tantárgyakhoz, tananyagokhoz lazábban kapcsolódva, olvasóink természetesen szabadidős elfoglaltságaikhoz is találnak nálunk dokumentumokat, kielégíthetik egyéni érdeklődésüket, továbbá, több mint 30 féle folyóirat közül válogathatnak.
Iskolánk könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár, iskolai könyvtári feladatokat lát el, szolgáltatásaival igyekszik a tanulók, a pedagógusok, ill. az iskola adminisztratív és technikai dolgozóinak igényeit egyre magasabb színvonalon kielégíteni. Ennek eredményeként az aktív könyvtárhasználók száma évről-évre növekszik, s már elérte a 72 %-ot.
Ma a könyvtár szolgáltatásait egy informatikus könyvtáros látja el az iskolában dolgozó pedagógusok, ill. az iskolában tanuló diákok érdeklődéséhez, ismeretszerzési, tanulási szokásaihoz igazodó gyűjteménnyel, információgyűjtéssel, módszerekkel és eszközökkel.
A könyvtár jelenlegi szolgáltatáskínálata, melyeket látogatói számára biztosít:

Jövőbeli terveink között szerepel, a pályázati lehetőségeket kihasználva, a könyvtárhelység új könyvtári bútorokkal, berendezésekkel való ellátása, továbbá a fejlesztések nyomán új könyvtári szolgáltatások beindítása. A teljes állomány retrospektív feldolgozása, s ezt követően a vonalkódos, számítógépes kölcsönzés bevezetése.
Küldetésünk lépést tartani a digitális kor kihívásaival, megfelelni a tudásalapú társadalom követelményeinek, forrásközpontként felkészíteni az élethosszig tartó tanulásra. Célunk, hogy a jövőben emberközpontú, diákbarát iskolai könyvtárunk „fizikai és virtuális” látogatóit egyre hatékonyabban és magasabb minőségben, gyors, pontos információszolgáltatással tudja majd kiszolgálni.

Weboldal: http://nejanet.hu

Heves Megyei Levéltár

A Heves Megyei Levéltár a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott közlevéltár. Tevékenysége felett a fenntartón kívül a szakmai felügyeletet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, illetve a Magyar Országos Levéltár látja el. Jelenleg 8 fő levéltáros, 7 fő segéd-levéltáros, 2 fő levéltári kezelő, 1 könyvtáros és 5 fő gazdasági és ügyviteli alkalmazott dolgozik intézményünkben.
A Heves Megyei Levéltár története a török előtti időkre nyúlik vissza. 1596-ban Eger török kézre kerül. Ettől kezdve a vármegyei közgyűléseket a szomszédos Nógrád megyében, legtöbbször Füleken tartották, és ott őrizték a vármegye levéltárát is. Az 1749-1756 között Egerben megépített megyeházán a levéltár állandó helységet kapott. Az 1770. évi szeptemberi főispáni utasítás szerint a tisztviselőknek egy éven belül át kellett adniuk a levéltárnak hivatalos irataikat, hogy a levéltár azt rendezze, lajstromozza, a jegyzőkönyveket tisztázzák, kötessék be, készítsenek mutatókat hozzájuk. Ezzel az utasítással kb. egy időben indult meg Heves vármegye levéltárának önálló működése. Első levéltárosnak 1768-ban Liszkay Miklóst választották meg. Az 1896-os millennium idejére Heves vármegye levéltárában is felébredt a múlt feltárása iránti tudományos igény, s ettől kezdve a levéltárnokok az iratkezelés mellett történelmi kutatómunkát is folytattak. Orosz Ernőt emelhetjük ki elsőként, aki sok értékes iratnyilvántartást készített (pl. az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait), és ő írta meg a „Heves és volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai" című kötetet is. Iratanyagunk különleges értékű részét képezik az 1605 és 1680 közötti időből származó török nyelvű levelek. Kiemelkedő a 994 darabot számláló Mohács előtti oklevél, amelyek zömében az egri főkáptalan magánlevéltárából kerültek ki. Rendkívül gazdag és tartalmilag egyenként feltárt a térképgyűjteményünk és közel 400 mezőgazdasági termelőszövetkezetnek az anyaga található nálunk. Önálló levéltári egységet képez az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívuma. A levéltár 1927-ben költözött a 18. században épített, majd a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe. Több félmegoldásokat eredményező próbálkozás után 1984-ben megindult a levéltár átköltözése az 1898-ban épült vincellériskola helyreállított épületegyüttesébe, a teljes átköltözés 1989-re fejeződött be. A közel egy hektáros területű, két egymással szembenálló kúriajellegű épületet egy új raktárszárny köti össze. A raktárak alapterülete összesen 1222 négyzetméter. 11500 polcfolyóméter állványzat van megépítve, amelyen megközelítően 8400 folyóméter iratot őrzünk. Ebből közel 1800 folyómétert tesznek ki a feudális és kapitalista kori iratanyag elvileg zárt, nem gyarapodó anyagai, és 6600 folyómétert a szocialista korszak iratai.
Levéltárunk több mint 30 ezer kötetes szakkönyvtára ingyenesen áll a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére. A Heves Megyei Levéltár Könyvtára zártforgalmú tudományos szakkönyvtár. A könyvtárat csak a levéltári dolgozók és a levéltár kutatói helyben olvasással, a kijelölt kutatóteremben használhatják. Könyvtárunk 31309 kötet könyvvel, 156 féle folyóiratot, újságot, közlönyt 4420 kötetben tartalmazó állománnyal rendelkezik. Ez kiegészül még 145 darabos CD és DVD gyűjteményünkkel. 1998-ban kezdődött meg a TextLib program alkalmazásával a számítógépes könyvtári adatbázis létrehozása. Eddig a könyvek adatainak több mint a fele került számítógépes feldolgozás alá. Könyvtárunk profiljának megfelelően tudományos szakkönyvtárnak minősül. Gyűjtőköre szorosan összefügg a történettudománnyal és a hozzá kapcsolódó tudományterületekkel. Ennek megfelelően a magyar történelemhez kapcsolódó összefoglaló és speciális munkákat gyűjtjük. Ezek közé tartozik a demográfia, a néprajz, a genealógia, a pecsét -és címertan, az archontológia, a levéltártan, az irodalomtörténet, a művészettörténet, a történeti földrajz, az oklevéltan, a kronológia, a paleográfia és a régészet. A Heves Megyei Levéltár által őrzött iratokban történő kutatás levéltárunk kutatótermében lehetséges minden olyan anyagban, amely kutatási vagy iratvédelmi korlátozás alá nem esik. Kutatóink saját költségen másolatot illetve digitális fotót készíttethetnek. A kutatóterem felügyelője nemcsak tájékoztatja és kiszolgálja a kutatókat, hanem az iratanyag állapotát is figyelemmel kíséri. A levéltárunkban őrzött iratok 85%-a közép-13%-a darabszinten rendezett, ebből adódóan raktári jegyzékkel is ellátottak, amelyek számítógépes hálózatunkon is elérhetők. Levéltárunk az őrizetében lévő iratokról kért igazolásokat kivonatos, egyszerű, vagy hiteles másolatokat formájában adjuk ki a hatályos illetéktörvény betartásával. Személyes megkeresés esetén a kérelemről jegyzőkönyvet készítünk, de természetesen ügyfeleink kérelmeit postai úton levélben, faxon és e-mail-en is elfogadjuk. Tudományos kutatómunkát intézményesen és egyénileg is végzünk a levéltár és történettudomány szakterületein. Az ennek eredményeként elkészült forráskiadványokat, kisebb vagy terjedelmesebb tanulmányokat a levéltár (pályázatok révén) maga is törekszik nyomtatásban kiadni. Közművelődési feladatot látunk el közvetlenül, amikor a levéltár tevékenységét megismertetjük a szélesebb közönséggel, kiadványokat készítünk, előadásokat, levéltár-bemutatásokat, órákat tartunk (általános-, közép- és főiskolai csoportoknak), valamint kiállításokat rendezünk.

Weboldal: http://www.hevesarchiv.hu

Kép és video galéria
Képgaléria Videógaléria
Impresszum